Politikai józanság vagy „ideologizmus”

Öt évvel ezelőtt, 2015-ben, a migráns-válság kezdetének idején írtam ezt a szöveget.

Azóta megtudtuk, az európai fősodor e témában a legelképesztőbb hazugságoktól sem riad vissza, politikája pedig "buta és öngyilkos", ahogy Kertész Imre anno találóan megállapította. Mert kétségünk ne legyen, ha a muszlimok többségbe kerülnek, akkor a liberálisoknak sem lesz fenékig tejfel az életük.

Politikai józanság vagy „ideologizmus”

Az ideológiák olyan, viszonylag zárt eszmerendszerek, melyek a politikai mozgósítás, táborszervezés és motiválás nyílt céljával világmagyarázatot adnak a politikai iránt érdeklődő közembereknek. Az ideológia kicsit valláspótlék deszakralizálódott korunkban, kicsit tudományos világmagyarázat. Az ideológia elvben csak eszköz lenne az államférfi kezében, de tézisei sokszor irracionális cselekvést indukálnak a politikusok részéről, vagy azért mert a közképviseletet ellátó tisztségviselő maga is rabja az ideológiának vagy azért mert feltételezi, hogy tábora bizonyos irányú cselekvést vár el.

A minap, 2015. szeptember 21.-én a magyar parlament elfogadott egy igen fontos és előremutató határozatot arról, hogy a határvédelemben a honvédség is bevethető legyen.

A határozatot megszavazta a Fidesz és a Jobbik, tartózkodott az MSZP, ellene szavazott a DK, az LMP és az Együtt. Sajnos az Országgyűlés honlapján nem lelhető még fel a jegyzőkönyv, érdekes lett volna megnézni a nemmel szavazók érveléstechnikáját, főleg az LMP-ét. Az Együtt nevű képződménnyel, az utódkommunisták társutas szervezetével kapcsolatban nincsenek illúzióink, Gyurcsányék ott tesznek keresztbe minden nemzeti ügynek, ahol tudnak, viszont az LMP, mely nagyon sokszor, szembe menve akár a saját tábor vélelmezett elvárásaival, nagyon is méltányos és ésszerű álláspontot foglalt el (pl. a német megszállás emlékműve, holocaust-oktatás, az Egyesült Államok és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény kapcsán), most megbukott a józansági vizsgán.

Az egész menekültkérdésnek nevezett invázióra adott kívánatos európai reakció elméleti levezetése annyira egyszerű, mint a kétszerkettő.

Ha nem is adunk hitelt azoknak az információknak, miszerint egy globalista, az Egyesült Államokból irányított Európa-ellenes ármány van a hirtelen megindult emberáradat mögött, akkor is világos, hogy:

1.      ezeknek ez embereknek a többsége nem fog és nem is akar asszimilálódni - még meg sem melegedett alattuk a talaj, már most saját normáikat kérik számon a befogadókon, egyre többen beszélnek köztük nyíltan Európa muzulmán jövőjéről.

2.      ha ezek az emberek belátható időn belül többségbe kerülnek(márpedig többségbe fognak kerülni, ha mindez így megy tovább) és megszerzik a politikaiirányítást is, rögvest felszámolják a mára kialakult, keresztény alapokon nyugvó európai világi toleranciakultúrát, az emberi és polgári jogok érvényesülésének finomszövetét, a római jogra visszavezethető, igazságosságra és méltányosságra épített jogrendszereket. Mindent, amit ma Európa még jelent.  Így azok életterét is tönkreteszik, akik most érdekükben ágálnak határon innen és túl, élőláncot vonnak a parlament köré, lemondanak a magyar állampolgárságukról, vagy azzal fenyegetik Magyarországot, hogy nem lépnek a területére. (Soha rosszabb szankciót egy botrányhős részéről.)

3.      minden európai embernek, aki nem kívánja a mohamedán országok sajátos, tőlünk meglehetősen idegen társadalmi és politikai berendezkedését meghonosítani Európában, elemi érdeke az invázió megállítása.

4.      az inváziót egyedül erővel lehet megállítani. Erőt pedig elsősorban a hadsereg jelent.

Aki ezt a szillogizmusszerűen egyszerű gondolatmenetet képtelen végigvinni, annak súlyos intellektuális problémái vannak, nagy eséllyel valamiféle „ideologizmus” kötöttségei bénítják meg normális gondolkodását.

Aki pedig mindezt átlátja, mégis arról szónokol, hogy tárjuk szélesre országunk és földrészünk kapuit, az politikai számításból cinkosa egy Európát megroppantani kívánó mögöttes akaratnak.

Megjelent az itthon.ma portálon, 2015. szeptember 22..én.

Azóta törölték.

Legjobb tudomásom szerint csak itt olvasható.