Újszülött-gyilkosság és állatokkal való közösülés a szalonképesnek tekintett modern liberális filozófiában

Az alábbi szöveget az itthon.ma nevű, Jobbik-finanszírozta erdélyi portál számára írtam öt évvel ezelőtt, amikor a Jobbik még egészen más politikát folytatott, mint ma.

Azóta a meg nem született, de életképes csecsemők lemészárolását több államban is engedélyezték liberális nyomásra, állatbordélyok pedig, ha jól tudom, már akkor is működtek egyes európai országokban.

Minden esetre a szöveg ma is aktuális, képet ad arról, hogy hova jutott egy olyan eszmerendszer, mellyel ugyan konzervatív emberként nem tudok azonosulni, de melynek volt pozitív mondanivalója is valamikor az emberiség számára.

Mint például a szólásszabadság, amit jelenleg a magukat liberálisnak mondók taposnak lábbal, akár börtönt is bevetve azok ellen, akik nem támogatják agymenéseiket az iszlámnak való szálláscsinálástól a genderkreténségig.

Újszülött-gyilkosság és állatokkal való közösülés a szalonképesnek tekintett modern liberális filozófiában

A konzervatív értékorientált emberek fülének igencsak karcos „utilitarizmus” az angolszász liberalizmus egyik markáns irányzata, mely megalapozójának Jeremy Bentham-ot tekintik. 

Alaptétele, hogy a társadalom illetve az állam célja a legtöbb ember lehető legnagyobb boldogságszintjét biztosítani. Így minden társadalmi intézkedés helyességét, legitimitását az adja, hogy hozzájárul-e a boldogság-maximalizáláshoz, vagyis általa eredményezett boldogság-változás összege pozitív-e. 

Könnyen levezethető, hogy ilyen alapon egészséges embereket fel lehetne darabolni, hiszen a szerveik segítségével tovább élő halálos betegek összesített boldogsága nagyobb, mint az egy ember boldogságszintjének zéróra csökkenése, de ez nem zavarta különösebben az elmélet megalkotóját és követőit, akik elsősorban az „irracionális” és „antiutilitárius” szerves társadalmi hagyományrendszernek üzentek hadat. (Egyébként ma már láthatjuk, a maguk mércéje szerint is kudarcot vallottak, a hagyományok lebontása sok mindent szolgált, de az általános boldogságszint-növekedést aligha.)

A XX. és a XXI. században a filozófia egyfajta szubkultúrává vált, ellentétben korábbi történelmi korszakokkal, amikor a filozófusok munkássága áthatotta az egész közéletet. (Ma is akadnak filozófus végzettségű megmondó-emberek, de ők nem elsősorban filozófiai munkásságuknak köszönhetik közéleti státuszukat, hanem politikai kiállásaiknak, barátaiknak, párttársaiknak.) Ennek következtében még a filozófia iránt intenzívebben érdeklődők is rácsodálkozhatnak a kortárs filozófia némely perverz jelenségére.

A minap azt volt szerencsém olvasni egy viszonylag friss hírben, hogy egy neves bukaresti egyetem kitüntet egy filozófust, aki helyesli az újszülöttek meggyilkolását és az állatokkal létesített szexuális viszonyt. 

Annyi álhír kering a világhálón, hogy megszólalt bennem a vészcsengő, utána kell nézni, hogy létezik-e egyáltalán ilyen ember és lehetséges-e, hogy ilyen tanokat hirdet, anélkül, hogy a perverz őrültek közé soroltasson és elveszítse katedráját. Nos, az angol nyelvű wikipédia igen impozáns cikket közöl az illetőről, Peter Singerről, a modern utilitarizmus egyik legnevesebb képviselőjéről (https://en.wikipedia.org/wiki/Peter_Singer), tanainak ismertetése pedig bizony kitér az említett szörnyűségekre is.

Érdemes ezt azzal kontrasztolni, hogy a szalonképesség ugyanazon őrei derékba törnek karriereket szexistának minősített ártatlan viccelődésért, vagy azért, mert valakinek más a véleménye arról, hogy hány embert és miként gyilkoltak meg Auschwitzban, mint amit a hivatalos, de pontosan sehol meg nem határozott „mainstream” történészek állítanak. 

Látnunk kéne: minden mindennel összefügg. A nemek betiltása egyes óvodákban, az uniszex nevelés, a mesterséges férfiatlanítás s általában a hagyományos férfi és női szerepek tagadása illetve kiölése a felnövekvő generációkból, 

a vallási és nemzeti tradíciók ellen folytatott szabályos háború, a fogyasztói idiotizmus magatartásmintázatának kultusza, a Fehér Ház szivárványosítása, annak következtében, hogy 5 azaz öt bíró rákényszeríti aberált világlátását többszáz millió emberre a homoszexuálisok házasságának kérdésében, az ártatlan magzatok sok helyen államilag szponzorizált lemészárlásának emberi jogként való hirdetése, kontrasztolva a halálbüntetés és a tényleges életfogytiglan embertelenként való megbélyegzésével a többszörös gyilkosok vonatkozásában, s a példák vég nélkül sorolhatók elegészen a humánkatasztrófával fenyegető, kívülről indukált és irányított tömeges bevándorlásig.

A magát liberálisnak és baloldalinak mondó közvélemény-formálók a globalista világhatalom segédcsapataiként működnek s tevékenységük vektora arra irányul, hogy a társadalmakat atomizálják, a racionális, döntésképes polgárból fogyasztásra összpontosító bérrabszolgát csináljanak, aki nem gondolkodik, aki irányítható, aki manipulálható és nem utolsósorban gazdaságilag kihasználható.

Tulajdonképpen hálásak lehetünk, hogy léteznek olyan vadhajtások, mint az öt éves kislányok szexiségéról értekező Cohn Bendit 

vagy az újszülöttek meggyilkolását megengedhetőnek tartó Peter Singer, mert általuk lehet felnyitni az emberi morálra, emberi értékekre még affinis többség szemét, ők segítenek illusztrálni azt, hogy miféle mocskos játékot játszanak velünk, keresztény konzervatív európaiakkal a tengeren túli globalisták.

Borbély Zsolt Attila

2015. július 3.

Ágoston Balázs (vendégszerző): Statáriumot!

Tegnap az a kellemes meglepetés ért, hogy az általam egyik legtöbbre tartott magyar újságíró, Ágoston Balázs, aki egyébként személyes jóbarátom, egy igen kemény szöveget küldött át nekem azzal, hogy örülne, ha vendégszerzőként ezen írás erejéig gyarapíthatná blogom tartalmát.

(Ágoston Balázs Raffay Ernővel a 2018-as EMI táborban)

A szerző nem spórol a jelzős szerkezetekkel, végkövetkeztetése is igen kemény, de számomra vállalható.

Indulata jogos, s amit kíván, annak is van racionális, etikai és természetjogi alapja. Jómagam inkább taktikai, mint elvi fenntartásokat támasztok azzal szemben, hogy ezeket a hétpróbás nemzetárulókat fizikailag kikapcsolják a forgalomból (értsd bebörtönözzék) legalább a járvány idejére. Úgy vélem visszafele sülne el, mivel nagyon erős a nemzetközi beágyazottságuk.

Ettől függetlenül nagyon köszönöm Balázsnak a szöveget, amit lentebb olvashatnak.

(Lám, van olyan Momentumos, aki járvány idején nyíltan uszít az ellen, aki a védekezést irányítja.)

Statáriumot!

Nyugalmasabb időkben is nehéz leküzdeni a hányingert, amit az idegen érdekeket szolgáló hazafiatlan népfront politikusnak, újságírónak, ügyvédnek, ilyen-olyan „szakértőnek” álcázott ágensei kiváltanak minden becsületes, normális, ép erkölcsi érzékű, egészséges lelkületű emberből. Járvány idején azonban közvetlenül emberéleteket veszélyeztet az elvetemült gátlástalanság.

Infernális gonoszságukat hétfőn végképp minden erkölcsi korlátot áthágva demonstrálták azzal, hogy gyomorforgató politikai számításból nem szavazták meg a koronavírusjárvány elleni védekezés érdekében szükséges rendkívüli kormányzati hatáskör, illetve az erre támaszkodva meghozott intézkedések meghosszabbítását.

Az Országgyűlés hétfői ülésén a morál nélküli söpredék gyilkos indulattal ágált a nyilvánvaló szükségszerűség ellen, szemrebbenés nélkül, tudatosan korlátlan teljhatalomról, diktatúráról hazudozva, noha pontosan tudják, hogy a kérdéses törvényjavaslat kifejezetten és kizárólag csak a koronavírusjárvány elleni védelem körébe tartozó intézkedésekre vonatkozik, időbeli korlátja pedig a járványveszély fennállása. Nem rettentek vissza az álságos, szemforgató zsarolástól sem, azt követelve, hogy a rendkívüli cselekvési lehetőséget a Ház újra és újra meghosszabbítsa, mintha nem lennének pontosan tisztában azzal, hogy a járvány a parlamenti képviselőket is megfertőzheti, és előállhat olyan helyzet, hogy az Országgyűlés nem lesz határozatképes.

Mindezzel az elmebajos Orbán-gyűlölet orkjai tökéletesen tisztában vannak. Mégis szembehelyezkedtek a járvány elleni védekezéssel. Ebből pedig - hiába esküdöznek álfelháborodással égre-földre az ellenkezőjére - világosan következik, hogy ezeknek a szedett-vedett kalandoroknak (felejthetetlen kép, amint Szabó Tímea

hisztérikusan óbégat egyik kezén kesztyűvel, a másikon meg nem, édes Istenem!) – nem túl nagy ár a magyar állam megbénítása és ezzel akár ezrek életének veszélyeztetése. Minden rezdülésükkel zihálva vágyják a bajt, a zűrzavart, a romlást, mert abban látják az ő „drágaszáguk”, a zsákmányszerzésre használni szándékozott hatalom megkaparintásának lehetőségét.

Ezért okádják egyencsatolt, egyszólamú, egy központból vezényelt és fizetett álhírgyáraik, hogy minden rossz és semmi sem jó, az egészségügyi ellátórendszer nem működik, az oktatás összeomlik. Ezért uszítanak a nyilvánvalóan szükséges védelmi intézkedések és korlátozások ellen emberjoginak álcázott ügynökszervezeteik.

Mondjuk ki: azok, akik válsághelyzetben vérlázító hazugságokkal lázítanak, és meg akarják bénítani a védekezést, egészen egyszerűen veszélyes bűnözők. Ekként is kell velük bánni. A közbizalom aláásása, a fegyelmezettség fellazítása, az általános rémületkeltés drákói szigorúságú megtorlásért kiált. Ideje tanulni az 1918-as összeomlásból, megértve, hogy vészhelyzetben hová vezet a csőcselékösztönt hergelő uszítás. Azonnal, statáriálisan el kell fojtani ennek a külső parancsra ártó komplexumnak a világon egyedülállóan mocskos üzelmeit, szükség esetén erővel befogva a veszélyes gonosztevők fertőző mérget köpködő száját, ha kell, vésztörvényszékek felállításával hosszú időre börtönbe küldve őket!

Ágoston Balázs

Felnőni a feladathoz

Az anyaországi ellenzék egyes pártjai hosszú esztendők óta, de legalább fél évtizede mintha abban versenyeznének, hogy ki tud vehemensebben, keményebben, határozottabban szembe menni a legevidensebb nemzeti érdekekkel és ki tudja mindezt hamisabb propagandával elfedni.

Legmesszebb eddig a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció ment, melynek EP listavezetője, Dobrev Klára nemcsak azt tagadta le, amit egyébként minden ellenzéki párt, tételesen, hogy a migránsválsággal együtt járó iszlám térhódítás a keresztény Európára nézve soha nem látott katasztrófális veszélyt jelent, de képes volt azt állítani, hogy nem léteznek migránspárti politikai erők és migránspárti politikusok. Miközben még ma is ezek vannak többségben, bár érzékelhető egy lassú átpozicionálódás, melynek mértéke egyelőre felbecsülhetetlen.

A gyalázatos verseny etapjait ismerjük, agresszív tüntetések sora, betörés a közmédiába, „kurva erős”, beállított, hangulatkeltő fotók, együttvonulás a magát antifasisztának mondó, gyújtogató, randalírozó, garázda, keresztény- és magyargyalázó csürhével (csak egy a megannyi hasonló szellemű bekiabálás közül „gyújtsátok már fel a kibebaszott jászolt”), minden előre mutató kormányjavaslat leszavazása.

De mindezzel együtt lehetett bennünk egy olyan halvány reménykedés, hogy ha a katasztrófa itt van a küszöbön, ha valóban emberéletek kerülnek veszélybe, ha olyan helyzet alakul ki, amikor össze kell fogni minden magyar embernek,  akkor valamiféle önmérsékletet tanúsít a ballib erőknek legalább egy része.

A korona-vírus okozta válsághelyzet megmutatta, hogy erről szó szincs, az ellenzék tovább uszít a kormány ellen, hergel, rágalmaz, hangulatot kelt, amivel aláássa a közbizalmat és nehezíti a védekezést.

Olvashattunk olyat is a közösségi fórumokon, hogy nem kizárt, hogy a kormány szántszándékkal törekszik a nyugdíjasok ritkítására. Ezt Lamperth Mónika, aki három különböző minisztériumnak állt az élén a szocialista kormányok idején, mint lehetőséget említette, Vágó István a Gyurcsány-párt politikusa pedig tényként. Homonnay Gergely, a Gyurcsány-vezette DK aktivistája odáig ment, hogy kinyilvánította: amennyiben megfertőződik, igyekszik majd fideszesek körében terjeszteni a kórt. S láss csodát, nem kezdeményeztek ellene aláírásgyűjtést, nem indult elhatárolódási hullám az emberi jogok iránt látszólag annyira érzékeny ballib oldalon.

A logika sosem volt erőssége ennek a tábornak, most a talán legabszurdabb és leglogikátlanabb vád, ami éri a miniszterelnököt a katonaság segítségének igénybe vétele kapcsán az, hogy puccsot készít elő.

Puccsot?

Ki ellen?

Önmaga ellen?

Mindezt most azzal tetézték, hogy nem szavazták meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, arra hivatkozva, hogy nincs a javaslatban időbeli korlát. 

Miközben egytől egyig tudják, hogy a válsághelyzet elmúlása maga a jogszabályba beépített időbeli korlát s ha beépítenének a törvényjavaslatba egy 60 vagy 90 napos határidőt, azt kockáztatnák, hogy az ország ex lex állapotba kerül, hiszen addig megbetegedhet a képviselők jelentős része és megeshet, hogy nem lehet összehívni az országgyűlést. Egyébiránt azt is egyszerűen letagadják az ellenzéki képviselők, hogy az országgyűlés nem mond le arról a jogáról, hogy bármikor megszűntnek nyilvánítsa a veszélyhelyzetet, a különleges jogkört minden további nélkül visszaveheti a kormánytól.

Egyesek közülük képesek voltak arcátlan demagógiával a hitleri felhatalmazási törvényhez hasonlítani a mostani döntést, miközben itt és most éppenséggel az alkotmányosság finommechanikáját igénybe véve tesz meg mindent a kormányoldal a válság jogállamiságot és demokráciát tiszteletben tartó, de mégis hatékony kezelése érdekében.

Orbán  Viktor azt kérte mindenkitől a törvényjavaslat vitájában, hogy nőjenek fel a feladathoz.

A Mi Hazánk képviselőit leszámítva az ellenzék erre minden jel szerint organikusan képtelen. 

Borbély Zsolt Attila

A szöveg rövidített változata a Székely Hírmondónak készült.

A szóban forgó tervezet itt érhető el:

https://www.parlament.hu/irom41/09790/09790.pdf

Versenyt futunk az idővel

A második világháború óta ritkán volt ennyire válságos a világ helyzete. Napjainkat a létbizonytalanság árnyéka kíséri, s nemcsak a középtávú hatalmas problémák, a környezetszennyezés és a túlnépesedés, hanem jelen idejű fenyegetések miatt is.

Nem tudjuk, hogy a mindennapi életünket alapjaiban felforgató elszabadult vagy elszabadított vírus milyen hatással lesz a következő hónapokra, a kórokozó elleni védekezés gazdasági károkozása még beláthatatlan, katasztrófával fenyeget a szír konfliktus eszkalálódása,lángokban áll a török görög határ.Törökország megszabadulna a területén felgyűlt többmilliós migránstömegtől, nyíltan akadályozza a görög önvédelmet.

Ennyi fenyegetés mellett ugyanis van egy jó hír is, a görög vezetés a korábbi politikájával ellentétbenragaszkodika törvényességhez, megvédi határait az illegális migránsoktól s nem hagyja, hogy százezrek vagy milliók ellenőrizetlenül keresztülgyalogoljanak rajta.

S bár a fősodratú sajtó továbbra is „menekülteknek”nevezi a többségükben nyilvánvalóan rosszhiszemű, kilétükről jellemzően hazudó, papírjaikat eldobáló jövevényeket, akiknek többsége egy, az egész világ leigázására törekvő önmagát vallásnak álcázó harci ideológia katonái, érzékelhető egyfajta kijózanodás is. Két vezető osztrák lap, a balliberális Die Presse és a jobbközépként számon tartott Kleine Zeitung is azt írta, hogy bocsánatot kellene kérni Orbán Viktortól, aki már öt évvel ezelőtt megmutatta migráns-ügyben a helyes irányt, rámutatott, hogymeg kell védeni Európa határait, meg kell akadályozni az illegális bevándorlást, nem a bajt kell importálni Európába, hanem a segély kell oda vinni, ahol baj van. S mindemellett megszervezte a magyar határvédelmet.

Az is változást jelez, hogy az Unió vezető tisztségviselői, Ursula von der Leyenbizottsági elnökkel az élen a helyszínen tájékozódtak, pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak Görögországnak, arról nem szólva,hogy a hivatalos nyilatkozatok többsége támogatja a görög határvédelmet.

A magyarországi ellenzékviszont továbbra is fújja a maga nótáját, ami az O1G betűszóba tömöríthető.

Magyarországit mondok, mert véletlenül sem lehet magyarnak nevezni őket, ehhez a nyelven kívül minden hiányzik, a kulturális kötődés, a lojalitás, az azonosságtudat.

Aki ebben kételkedik, az gondoljon abba bele, hogy mégis mi állhat amögött, ugyanazok az emberek, akik 2004. december 5. előtt ellenünk uszítottak és tőlünk féltették a magyar szociálist ellátórendszert, befogadnának minden integrálhatatlan, dolgozni, beilleszkedni nem is akaró muszlim jövevényt. Tehát inkább fogadnának el polgártársnak olyanokat, akik épp saját kedvenc eszméikkel és vonzalmaikkal szemben ellenségesek, konkrétan nem veszik emberszámba a nőket, akiket nem„zaklatnak”, hanem teljes természetességgel, vélt jogukkal élve megerőszakolnak, gyűlölik a homoszexuálisokat és a zsidókat, mint keresztény, dolgozni vágyó, könnyen beilleszkedő erdélyi magyarokat. De azon is érdemes elmélázni, hogy a pécsi ballib városvezetésgerincét képező MSZP és a DK képviselői nem voltak hajlandóak megszavazni a testület kiállását a SZNTaláírásgyűjtése mellett. Mégis milyen fokú magyargyűlölet kell ehhez? Tegyük félre egy pillanatraa migrációt, ami egyébként a ballib logikátlanság mintapéldája, s vegyük górcső alá december 5-öt. Volt logika abban, hogy nem akarták, hogy erdélyiek százezrei szavazati jogot kapjanak az állampolgársággal együtt?Volt. Önelvű, a saját érdeket a nemzet érdeke elé helyezőlogika volt ez, de logika volt. De abban milyen logika van, hogy nem támogatnak egy olyan aláírásgyűjtést, amire az Unió illetékes fórumai, hosszas pereskedés után, de rábólintottak, mely messzemenően eurokonform s melynek esetleges sikere épp az érintett közösségek helyben maradását segíti? Az már csak hab a tortán, hogy ugyanezek a képviselők támogatják a Pride-nak nevezett homoszexuális exhibicionista felvonulás pécsi megrendezését.

De azt is említhetném, hogy miféle erkölcsi politikai minőséget jelez az a tény, hogy e politikai konglomerátum még a koronavírus egyetemes fenyegetését is politikai haszonszerzésre igyekszik kihasználni és a kormányt van sapka - nincs sapka alapon támadja, ahol tudja, ha nem zárják be az iskolákat, azért, ha bezárják, akkor azért. Az Index képes azzal vádolni az iskolabezárás pár napos késése miatt a kormányt, hogy össze-vissza beszél, mintha legalábbis nem lenne egyértelmű és a napnál is világosabb, hogy a helyzet súlyosbodásával újabb és újabb védekező lépesek szükségesek. Aminem össze-vissza beszélés, hanemfelelős gondolkodás.

Visszatérve az ellenzék és a migráció kérdéskörére, ez a társaság, mely nyilvánvalóan rossz lóra tett, midőn 2015-ben követte nemzetközi szövetségeseinek retorikáját és igyekezett bagatellizálni vagy letagadni azt a veszélyt, amit az illegális migráció jelent, nem képes revidiálni az álláspontját, annak dacára, hogy olyan, számukra is irányadó értelmiségiek is felismerték már akkor, vagy akár hamarabb az iszlám térhódításban a történelmi dimenziójú fenyegetést, mint Konrád György és Kertész Imre.

Schiffer András, az LMP korábbi arca és vezetője joggal írta a minap, hogy az egész ellenzék homogenizálódott s a Demokratikus Koalíció színvonalára süllyedt. 

Hadd idézzük “Gyurcsány Ferencnek teljesen igaza van, közös ellenzéki lista kell. Sőt, az volna a legegyszerűbb, egyben költségkímélő és becsületes megoldás, ha valamennyien egyetlen O1G-pártban egyesülnének, de felőlem be is léphetne az összes többi a DK-ba. Az elmúlt két évben ugyanis az összes többi ellenzéki formációhozzádékásodott a DK-hoz és ez legalább annyira dicséri a volt miniszterelnök kvalitásait, mint a vetélytársak mérhetetlen ostobaságát. (…) Önfeladásban persze a neoJobbik az LMPMZP-t is veri: az euró bevezetése után már a határon túliak szavazati jogát is megpiszkálnák. Ma már azon sem lepődnék meg, ha egyszer személyesen Gyöngyösi Márton antiszemitázna le.”

Jövőnk szerencsére nem az ellenzéken fog múlni, hanem azon, hogy a fősodratú ballib elit körében most észlelhető változás mennyire lesz mélyreható, elvezet-e a politikai paradigmaváltásig.

Mert itt 180 fokos fordulatra van szükség.

Nem elég hogy pénzt ígérnek azoknak, akik hazatérnének, nem elég, hogy egyesek elismerik, hogy Orbánnak igaza volt, nem elég, ha igyekeznek megvédeni mindenfelé az EU határait (ettől egyébként még messze vagyunk). Fordulatra nemcsak a bevándorláspolitikábanvan szükség, hanema rendészetben, a büntetőpolitikában, a kultúra- és oktatáspolitikában, a tájékoztatáspolitikában, a köznevelésben, ahhoz, hogy a „Gerilla” című nagysikerű, profetikusnak tűnő mű horrorforgatókönyve ne következzen be Európa azon országaiban, ahol a jelenlegi trendek szerint a muszlim kisebbség már „nyerésre áll”, ahogy fogalmazott a londoni bevándorolt riporter, amikor közölte, hogy a megapolisz lakosságán belül a fehérek keresztény lakosság már kisebbségbe szorult.

Nyugat-Európa versenyt fut az idővel.

Kelet- és Közép-Európa jövője pedig azon múlik, hogy sikerül-e hatékonyan megszervezze magát gazdaságilag, politikailag és katonailag, sikerül–e tartsa az eddigi vonalat az elit, vagy teret nyernek azok, akik globalista zsoldban ugyanazt a katasztrófapolitikát folytatják majd, ami Nyugat-Európát a megsemmisülés küszöbére vezette.

Borbély Zsolt Attila

A szöveg az Erdélyi Naplónak készült, holnap, 2020. március 19.én fog megjelenni.

Korona

Az utóbbi hetek fő témája a koronavírus volt s mindaz, amit ma tudunk erről a kórokozóról nem ígéri, hogy következő hetekben bármi megváltozik etekintetben. A helyzet sajátos, alig vannak térségünkben megbetegedések, mégis mindennapi életünkben alapvető változások következtek be, ott van a levegőben a bizonytalanságérzés, s a pánik fenyegető árnyéka is rávetül napjainkra.

Különféle összeesküvéselméletek látnak napvilágot, és terjednek a világhálón futótűzszerűen, ezek között vannak egészen elszálltak, de vannak olyanok is, melyekben találhatunk rációt.

De akár biológiai fegyver a Covid 19, akár spontán mutáció, akár véletlenül szabadult el, akár tudatosan és tervszerűen szabadították rá a világra, minden politikai elitnek kötelessége cselekedni ellene.

Még ma is vannak, akik az egészet mesterséges hisztériának tartják és túlzásnak a drasztikus állami intézkedéseket. Nekik azt javasoljuk, tájékozódjanak arról, hogy mi a helyzet Olaszország azon vidékein, ahol tombol a vírus és meggyőződhetnek arról, hogy ez akkor sem vaklárma, ha egyelőre térségünkben rendkívül csekély a koronavírus áldozatainak a száma.

A válság egyik tanulsága, hogy a magyarországi ellenzék már nemcsak politikailag és intellektuálisan, hanem morálisan is a végletekig lejáratódott. Akik képesek azon szomorkodni, hogy az első fertőzött nem magyar állampolgár, hanem iráni diák, akik képesek egy pusztító világjárványt is arra kihasználni, hogy politikai tőkét kovácsoljanak maguknak, azokról elmondható, hogy nemcsak a politikai, de az emberi felelősség minimuma sincs meg bennük.

Találóan írta a minap Schiffer András 

a facebook oldalán, hogy erre a társaságra nem lehet szavazni, hogy az egész ellenzék homogenizálódott, dékásodott, gyurcsányosodott, s az O1G betűszó írja le a leghívebben, amit világról, politikáról gondolnak. Ami - tegyük hozzá – szégyenletesen kevés. Orbángyűlölet, hatalom- és pénzéhség – ennyi az ellenzék közös nevezője, mögöttes motívációja és mozgatója.

Mindeközben a kormány a helyén van és bármennyire igyekszik a magyar közélet legaljasabb figurája, Gyurcsány Ferenc 

mocskolni a miniszterelnököt, minden kormányzati lépés és megnyilatkozás azt igazolja, hogy a kabinet nemcsak a békés építkezésben, de válsághelyzetben is nagyságrenddel jobban teljesít, mint elődei.

Borbély Zsolt Attila

A szöveg a Székely Hírmondó számára készült.

Frontátrendeződés

Az európai lakosságcserének öt évvel ezelőtt „migránsválság” címmel elindított drasztikus felgyorsítása, a háttérből irányított modern kori népvándorlás ügyében eddig kialakult frontvonalak átrendeződni látszanak.

Ebben vélhetően közrejátszik valamilyen mértékben a koronavírus is, mint globális figyelmeztetés, hiszen érdemes belegondolni, hogy Afrikából ennél pusztítóbb kórokozókat is behurcolhatnak a betolakodók, akiknek az EU balos „haladói” rögtön állampolgárságot is adnának, ami ugyebár szavazati joggal is jár. S közrejátszhat az új török politika és a görög politikai elit felébredése, az EU határainak hősies görög védelme.

Annyi biztos: felébredt az európai fősodor néhány sajtómunkása és politikusa.

Bánthat, sérthet minket, magyarokat, hogy a magyar határkerítés kapcsán mindennek elmondta a ballib elit Magyarországot, míg ugyanezen közéleti szereplők jelentős része helyesli a kemény görög határvédelmet, de attól még a fehér keresztény kultúra létesélyeinek szempontjából ez rendkívül pozitív fejlemény.

Az pedig nem várt fordulat, hogy Ausztria piacvezető sajtóorgánuma, a liberálisként számon tartott (nem vagyok híve ennek az ideológiának, de fontos jelezni, hogy a ma magukat liberálisnak mondók álláspontja számos ponton, elsősorban a szólásszabadság és az egyéni önrendelkezés ügyében keményen szembemegy a klasszikus liberális tanításokkal) Die Presse, nem kevesebbet írt le, mint azt, hogy ideje lenne bocsánatot kérni Orbán Viktortól s azt is hogy ha „Európa Németország vezetése alatt 2015-ben úgy cselekedett volna, mint Orbán, ahelyett hogy elítélte volna, akkor megkímélték volna az EU-t például a szélsőjobboldal felemelkedésétől, egy tucatnyi dzsihadista támadástól és a bevándorlási hullám hatalmas költségeitől.” Most arra ne vesztegessünk sok szót, hogy az általuk szélsőjobboldalinak nevezett erők zömének semmi köze a valódi szélsőjobbhoz, s hogy ma ballib körökben a demokrata hazafiakat divat szélsőjobboldalinak, nácinak és/vagy fasisztának bélyegezni.

Itt a lényeg az, hogy lassan mozdulni látszik valami a baloldalon.

És általában a politikában.

Az, hogy az Európai Unió vezetői, élükön az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyen asszonnyal helyszíni szemlét tartanak a török-görög határon, méltatják a görögök határvédelmi erőfeszítéseit, mi több, katonai és anyagi segítséget nyújtanak nekik, Törökországot pedig a 2016-os egyezség betartására szólítják fel, nos, mindez jó jel, fontos lépés a normalitás felé.

Kicsit más, mint a „mindenki jöjjön”, a „refugees welcome” vagy a „wir schaffen das” retorikája.

Versenyt futunk az idővel.

Ha e változás nem lesz alapvető és a fősodor fősodráig ható, akkor Európának mai formájában semmi esélye a túlélésre.

Ha viszont még időben rájönnek elegen arra, hogy az iszlámmal micsoda vészt szabadítottak Európára, s így magukra is, majd megteszik a szükséges védekező lépéseket, akkor elkerülhetjük az iszlám kalifátus horrorisztikus jövőképét, amit egyre több muszlim nyíltan meg is fogalmaz Európa vonatkozásában.

Borbély Zsolt Attila

A szöveg rövidebb  változata a Székely Hírmondó számára készült.