Belső ellenség

Folyó év áprilisának közepén nem tudhatjuk még, hova vezet a koronavírus okozta válság, mennyi idő kell ahhoz, hogy az élet visszatérjen a normális medrébe, hogy eljövendő életünk mennyire fog hasonlítani ahhoz, amit eddig megszoktunk, s azt sem, hogy milyen hatással lesz a gazdaság megrázkódtatása az egyes országok politikai elitjén belül kialakult erőegyensúlyra.

Annyi biztos, hogy a magyar kormány hatékonyan teszi a dolgát, naponta vezetnek be újabb és újabb válságkezelő intézkedéseket, GDP-arányosan számolva világszinten kiemelkedő gazdaságvédelmi akciótervet hirdettek, a védekezés racionális és eredményes, a megbetegedések és elhalálozások száma pedig európai szinten a legkevésbé riasztók között van.

Ezzel szemben az ellenzék ahelyett, hogy konstruktív, felelős magatartást tanúsítson, egyre nyíltabban vállalja, hogy a vírusválságot jó alkalomnak tartja arra, hogy a kormány ellen hangolja a közvéleményt, hogy egy világkatasztrófából a legcinikusabb módon politikai tőkét kovácsoljon magának. Akinek pedig közülük már nincs vesztenivalója, a gusztustalan „szólópornó” fotók küldözgetéséről elhíresült és lemondani kényszerült Gréczy Zsolt, ki is mondja nyíltan, hogy itt van alkalom a kormány megbuktatására.

Azt viszont, hogy mi várna az országra, ha ez véletlenül sikerülne, híven példázza a Karácsony Gergely kompetenciája alá tartozó pesti úti idősotthon esete, ahol az  ellátottak többsége nemcsak koronavírusos, hanem rühatkával (!) is fertőzött.

Találóan fogalmazta meg Orbán Viktor

a minap  Kossuth rádiós interjújában: „Minden tiszteletem – amennyire lehetséges persze – az ellenzéké, és azt is látom, hogy járvány idején sincs nagyon más a fejükben, minthogy hogyan lehetne a kormányt gyengíteni, és hogyan tudnának ők kormányra kerülni, ami egy szép ambíció, de egyelőre még egy idősotthon működtetésével sem tudnak megbirkózni. Tehát azt javasolnám, hogy azzal kellene foglalkozni és ott kéne gyakorlatozni, ahol felelősségük van, mondjuk polgámesterként.”

Amint arra Szakács Árpád ismételten rámutatott tévészereplései alkalmával, a mai ellenzék kísértetiesen hasonlít az országot szétprédáló száz évvel ezelőttire, melynek ugyanúgy nem az ország felemelése volt a célja, ugyanúgy nemzetellenes eszmék vezérelték és ugyanúgy egy olyan nemzetközi hálózat részeként működött, melynek célja Magyarország felszámolása volt.

(A Károlyi kormány és katasztrófa-politikájának eredménye)

Ma sajnos úgy áll a helyzet, hogy a kormánnyal szemben nem ellenzék áll (kivételt képeznek a Mi Hazánk felelősségteljes, nemzetben gondolkodó képviselői), hanem a külső ellenséggel összhangban működő belső ellenség.

Borbély Zsolt Attila

A szöveg a Székely Hírmondó számára készült.