Újszülött-gyilkosság és állatokkal való közösülés a szalonképesnek tekintett modern liberális filozófiában

Az alábbi szöveget az itthon.ma nevű, Jobbik-finanszírozta erdélyi portál számára írtam öt évvel ezelőtt, amikor a Jobbik még egészen más politikát folytatott, mint ma.

Azóta a meg nem született, de életképes csecsemők lemészárolását több államban is engedélyezték liberális nyomásra, állatbordélyok pedig, ha jól tudom, már akkor is működtek egyes európai országokban.

Minden esetre a szöveg ma is aktuális, képet ad arról, hogy hova jutott egy olyan eszmerendszer, mellyel ugyan konzervatív emberként nem tudok azonosulni, de melynek volt pozitív mondanivalója is valamikor az emberiség számára.

Mint például a szólásszabadság, amit jelenleg a magukat liberálisnak mondók taposnak lábbal, akár börtönt is bevetve azok ellen, akik nem támogatják agymenéseiket az iszlámnak való szálláscsinálástól a genderkreténségig.

Újszülött-gyilkosság és állatokkal való közösülés a szalonképesnek tekintett modern liberális filozófiában

A konzervatív értékorientált emberek fülének igencsak karcos „utilitarizmus” az angolszász liberalizmus egyik markáns irányzata, mely megalapozójának Jeremy Bentham-ot tekintik. 

Alaptétele, hogy a társadalom illetve az állam célja a legtöbb ember lehető legnagyobb boldogságszintjét biztosítani. Így minden társadalmi intézkedés helyességét, legitimitását az adja, hogy hozzájárul-e a boldogság-maximalizáláshoz, vagyis általa eredményezett boldogság-változás összege pozitív-e. 

Könnyen levezethető, hogy ilyen alapon egészséges embereket fel lehetne darabolni, hiszen a szerveik segítségével tovább élő halálos betegek összesített boldogsága nagyobb, mint az egy ember boldogságszintjének zéróra csökkenése, de ez nem zavarta különösebben az elmélet megalkotóját és követőit, akik elsősorban az „irracionális” és „antiutilitárius” szerves társadalmi hagyományrendszernek üzentek hadat. (Egyébként ma már láthatjuk, a maguk mércéje szerint is kudarcot vallottak, a hagyományok lebontása sok mindent szolgált, de az általános boldogságszint-növekedést aligha.)

A XX. és a XXI. században a filozófia egyfajta szubkultúrává vált, ellentétben korábbi történelmi korszakokkal, amikor a filozófusok munkássága áthatotta az egész közéletet. (Ma is akadnak filozófus végzettségű megmondó-emberek, de ők nem elsősorban filozófiai munkásságuknak köszönhetik közéleti státuszukat, hanem politikai kiállásaiknak, barátaiknak, párttársaiknak.) Ennek következtében még a filozófia iránt intenzívebben érdeklődők is rácsodálkozhatnak a kortárs filozófia némely perverz jelenségére.

A minap azt volt szerencsém olvasni egy viszonylag friss hírben, hogy egy neves bukaresti egyetem kitüntet egy filozófust, aki helyesli az újszülöttek meggyilkolását és az állatokkal létesített szexuális viszonyt. 

Annyi álhír kering a világhálón, hogy megszólalt bennem a vészcsengő, utána kell nézni, hogy létezik-e egyáltalán ilyen ember és lehetséges-e, hogy ilyen tanokat hirdet, anélkül, hogy a perverz őrültek közé soroltasson és elveszítse katedráját. Nos, az angol nyelvű wikipédia igen impozáns cikket közöl az illetőről, Peter Singerről, a modern utilitarizmus egyik legnevesebb képviselőjéről (https://en.wikipedia.org/wiki/Peter_Singer), tanainak ismertetése pedig bizony kitér az említett szörnyűségekre is.

Érdemes ezt azzal kontrasztolni, hogy a szalonképesség ugyanazon őrei derékba törnek karriereket szexistának minősített ártatlan viccelődésért, vagy azért, mert valakinek más a véleménye arról, hogy hány embert és miként gyilkoltak meg Auschwitzban, mint amit a hivatalos, de pontosan sehol meg nem határozott „mainstream” történészek állítanak. 

Látnunk kéne: minden mindennel összefügg. A nemek betiltása egyes óvodákban, az uniszex nevelés, a mesterséges férfiatlanítás s általában a hagyományos férfi és női szerepek tagadása illetve kiölése a felnövekvő generációkból, 

a vallási és nemzeti tradíciók ellen folytatott szabályos háború, a fogyasztói idiotizmus magatartásmintázatának kultusza, a Fehér Ház szivárványosítása, annak következtében, hogy 5 azaz öt bíró rákényszeríti aberált világlátását többszáz millió emberre a homoszexuálisok házasságának kérdésében, az ártatlan magzatok sok helyen államilag szponzorizált lemészárlásának emberi jogként való hirdetése, kontrasztolva a halálbüntetés és a tényleges életfogytiglan embertelenként való megbélyegzésével a többszörös gyilkosok vonatkozásában, s a példák vég nélkül sorolhatók elegészen a humánkatasztrófával fenyegető, kívülről indukált és irányított tömeges bevándorlásig.

A magát liberálisnak és baloldalinak mondó közvélemény-formálók a globalista világhatalom segédcsapataiként működnek s tevékenységük vektora arra irányul, hogy a társadalmakat atomizálják, a racionális, döntésképes polgárból fogyasztásra összpontosító bérrabszolgát csináljanak, aki nem gondolkodik, aki irányítható, aki manipulálható és nem utolsósorban gazdaságilag kihasználható.

Tulajdonképpen hálásak lehetünk, hogy léteznek olyan vadhajtások, mint az öt éves kislányok szexiségéról értekező Cohn Bendit 

vagy az újszülöttek meggyilkolását megengedhetőnek tartó Peter Singer, mert általuk lehet felnyitni az emberi morálra, emberi értékekre még affinis többség szemét, ők segítenek illusztrálni azt, hogy miféle mocskos játékot játszanak velünk, keresztény konzervatív európaiakkal a tengeren túli globalisták.

Borbély Zsolt Attila

2015. július 3.