A Fidesz 1993-ban fordult a
nemzeti irányba, amiért a balliberális sajtótól olyan össztüzet kapott, hogy
kis híján kiesett a parlamentből, kevesebb mint egy év leforgása alatt
népszerűsége 40%-ról 7%ra zuhant.
De kitartottak az új irány
mellett és ma, a Jobbik sorozatos és elképesztő nemzetárulásainak köszönhetően,
ők képviselik pártként a leghangsúlyosabban a nemzeti gondolatot, a magyar érdekű
politikát. Sajátos örökségük a párton belül rejtőzködő SZDSZ, melynek kártékony
tevékenységére az utóbbi időben vetült reflektorfény, elsősorban Szakács Árpád „Kinek
a kulturális diktatúrája?” című cikksorozatának köszönhetően.
A párt 1995-ös küldöttgyűlésén
vette programjába, hogy minden eszközt be kell vetni a magyar nemzeti öntudat
regenerálásának érdekében. Ott voltam a szóban forgó kongresszuson, és nagy
megelégedettséggel töltött el, amikor a párt erős embere, Kövér László, midőn
egyik liberális küldött törlésre javasolta ezt a mondatot a szövegből, kijelentette,
hogy ez a kedvenc mondata a programmódosító csomagban s persze a tézis maradt a
dokumentumban.
A megjelölt cél érdekében sokféle
eszközt be lehet vetni.
A nemzeti önazonosságot ápoló (tényleges)
civil szervezetek támogatásától a tantervek megmagyarításán, a média nemzeti
szelleművé tételén, a nemzeti filmeposzok készítését keresztül a fiatalok
körében legnépszerűbb zenei műfajon, a könnyűzenén belül azok promoválásáig, akik
a nemzeti gondolat népszerűsítői.
Szakács Árpád cikksozarata
elérkezett a XIII. részhez és ez épp a könnyűzenével foglalkozik, úgy, ahogy
eddig megszoktuk, kőkemény adatokkal, s kimutatja, hogy a Petőfi Rádió, mely
elvben a kormány befolyása alatt van, a legbrutálisabb cenzúrával sújtja a nem
liberális előadókat, míg a ballib oldal sztárjait futtatja.
Gondoltam, jómagam is megnézem az
általa forrásként megjelölt mostszol.hu nevű kitűnő oldal statisztikáit, mely
közel hét évre visszamenően közli, hogy mely előadóknak mely dalait hányszor
játszották az egyes rádiók. A lényeg, hogy a statisztika kizárólag a Fidesz-kormányzás
éveiről szól.
Azt találtam, hogy az Ismerős Arcoknak,
mely együttes talán a legnépszerűbb és legszínvonalasabb a nemzeti gondolat
zenei formába öntői közül, nincs is ikonja, azaz egyetlen egyszer sem játszották
a dalaikat, még a Nélküledet sem, melynek legnépszerűbb változata közel 27
millió megtekintésnél tart.
https://www.youtube.com/watch?v=KmUMvShEq-E
A Kormorán dalait 4 esetben játszotta a „kormányrádió”,
a Transylmániáét egyszer, a P Mobilét kétszer,
a P Boxét egy ízben. A Kárpátia, a Hungarica, a Romantikus Erőszak dalai
egyetlen esetben sem kerültek lejátszásra. Szakács Árpád nagyon helyesen Facebook
és Youtube adatokkal igazolja, hogy lenne igény azoknak a dalaira, akik nem
tartoznak a liberális fősodorba. (Ő Tóth Vera, Vastag Csaba és FankaDeli
példáit idézi s állítja szembe többek között Király Viktor, FluorTomi vagy a
30Y lejátszási adataival.)
Nyugodtan meg lehet nézni az általam említett rocksztárok számait, nekik is komoly nézettségük van. A Kétforintos dal (P.Mobil)
két különböző változata lassan egymillió felé jár (egyenként),
https://www.youtube.com/watch?v=9GsTKIqSZy
(Hadd illesszek ide néhány saját fotót a P.Mobil tavaly decemberi aradi szerepléséről illetve a Kaptafa című könyv bemutatójáról.)
(Hadd illesszek ide néhány saját fotót a P.Mobil tavaly decemberi aradi szerepléséről illetve a Kaptafa című könyv bemutatójáról.)
A Zöld a Bíbor és a Fekete (P.Box) egyik variánsa 11 milliónál tart, a másik 3,5 milliónál. Nem folytatom, a számok önmagukért beszélnek.
https://www.youtube.com/watch?v=oHh978yizqQ
Ezzel szemben az Orbán
szoborfejét rugdosó Dopeman két dala együttesen 104-szer került lejátszásra, a
kormányt a legútszélibb stílusban gyalázó Kis Tibor együttesénék, a Quimbynek a
dalait 3068 alkalommal, az erdélyiekkel való zenei foglalkozást „elszakadt országrésznyalásnak”
csúfoló Lovasi András Kiscsillag nevű zenekarának dalait 2138-szor. Kiss Tibor „versét”
érdemes idézni teljes terjedelmében, hiszen jó ízlésű emberek nem biztos, hogy
beleakadtak, olvasni-hallgatni meg minek?
„Miért basszátok szét az országomat,Miért rúgjátok hasba az ápolót,
Miért ültetitek szamárpadba a tanárokat,
Miért szarjátok szájba az álmodót?
Ti még a Sátánnak is túl gecik vagytok,
Még ő is megvet titeket,
Mert a Sátán bátran vállalja magát,
De ti hívőként lettetek hitetlenek.
Másfél millió káposztafej,
Hibbant elméjű hatalmasok,
Mocsár e táj és a Varangykirály
Ünnepli, amit alkothatott.
De ha lepihentek a büdös sárba
Ugyanúgy, mint a népetek
Én pióca leszek a pusztulásban,
És szívom majd a véretek.”
Visszatérve a fő mondanivalóhoz, elég beszédes e pár szám.
S bizony riasztó.
Úgyhogy van min változtatni a
Kövér László által is megerősítendőnek tartott magyar kulturális önrendelkezés érdekében
a közmédiában is.
S ezezetben – ellentétben a filmes
és a színházi világgal, az irodalommal vagy a társadalomtudományi szférával -
egyetlen gyors döntés meghozatala kell.
Kiseperni ezt a nyilvánvalóan
nemzetellenes ballib társaságot a Petőfi rádióból és nemzeti szellemű szerkesztőket
alkalmazni.
Ennyi.
Borbély Zsolt Attila
A szöveg rövidített változata a Székely
Hírmondónak készült.
No comments:
Post a Comment