Összefogósdi

 
 

Az április 3-i választás nem meglepő módon még mindig lázban tartja az elemzőket. Időközben megérkezett a végeredmény is, melyből megtudhattuk, hogy a Fidesz több, mint hárommillió voksot kapott, amivel minden idők legnagyobb demokratikus győzelmét aratta Magyarországon. Az ellenzék viszont nem kevesebb, mint 800.000 szavazatot vesztett a legutóbbi választáshoz képest.

A politikát követő választópolgárok emlékezhetnek arra a kormányinfo-ra, melyen Orbán Viktor nagyon finoman jelezte, hogy nem tartja jó ötletnek a teljes ellenzéki egységet és a közös listát, de minden politikai erőközpont úgy teszi tönkre a maga sorsát, ahogy akarja. Nem kellett nagy ész ahhoz, hogy az ellenzéki stratégák annyit előre lássanak, hogy a politikában kettő meg kettő nem mindig négy. Ahogy azt a talán legjózanabb és legtárgyszerűbb elemző, Schiffer András ismételten nyilatkozta, az eredmény lehet három vagy akár egy.

Magyarán az ellenzéknek nem sikerült integrálni még a négy évvel ezelőtt elnyert szavazatokat sem, arról nem szólva, hogy a vérmes reményeik arról szóltak, hogy az összefogás több szavazót szólít majd meg, mint ahányat a pártok külön-külön, elvégre, ha ugyanannyit kaptak volna, mint négy éve, az is csak egy kiadós zakóra lett volna elég.

Schiffer András mutatott rá arra is több interjúban, hogy a hat párt valójában nem hat, hanem egy, a DK, mely bedarálta, a maga képére formálta a teljes ellenzéket, Jakab Péternek pedig azt javasolta az LMP alapítója és volt elnöke, hogy lépjen be a DK-ba, a Jobbikot pedig oszlassa fel.

Joggal.

A hajdani nemzeti pártnak ebben a kampányban semmiféle nemzeti mondanivalója nem volt, Jakab Péter kizárólag a szociális demagógia tőle megszokott unalmas frázisait mantrázta.

Az ellenzéki összefogás csúfosan megbukott, ezzel együtt minden párt az együttműködés folytatása mellett nyilatkozott, élükön a Jobbikkal, mely sikerült közel harmadára levigye mandátumainak számát a négy évvel ezelőtt önállóan elértekhez képest.

2018-ban is látható volt, hogy a párt lecsatlakozott a globalista erőkhöz, hogy a nemzeti tartalom teljesen kilúgozódott belőle, de a szavazók többsége mégiscsak elhitte, amit akkor hirdettek, tételesen, hogy nem fognak össze a baloldallal.

Miután 2018 őszén megtörtént a gyászos együttvonulás a magát antifasisztának tituláló anarchista csürhével, a párt pedig nyílt szövetséget között a Gyurcsány-vezette baloldali ellenzékkel, az Európai Parlamenti választáson mindössze 6,34 százaléknyi voksot szereztek. Ezzel együtt folytatták az önsorsrontó politikát, aminek az eredménye az lett, hogy ma önállóan indulva nagy valószínűséggel kimaradnának a parlamentből.

Úgyhogy hajrá, csak folytassa az ellenzéki moslékkoalíció Gyurcsány zászlaja alatt az összefogósdit, hadd legyen a nemzeti erőknek négy éve múlva négyötödös többsége.

 

Borbély Zsolt Attila