A BLM-szobor és környéke

 

 

A keresztény világ legfontosabb ünnepének, Húsvétnak idusán állították fel Ferencvárosban a Black Lives Matter nevű mozgalom tiszteletére az előre beharangozott „alkotást”, mely az Egyesült Államokat szimbolizáló Szabadság szobrot ábrázolja féltérdre ereszkedve, kezében a szóban forgó mozgalom nevét viselő könyvvel, szivárványszínűre festve.

A hírek szerint 3Ds nyomtatóval készült makett inkább hasonlít egy vitriolos jobboldali mémre, hiszen ez az abszurdum az, ami felé a Joe Bident az USA állampolgárainak nyakára ültető mélyállam vinni akarja nemcsak Amerikát, de az egész világot.

Egy lépésre vagyunk attól, hogy az Unió pénzügyi szankciókat vezessen be azon államokkal szemben, ahol nem biztosítják a homoszexuális pároknak a házasodás és örökbefogadás lehetőségét, több nyugati államban elveszik a gyermekeket azoktól a szülőktől, akik nem az orwelli „újgondol”, a boldogító gender-tanok szerint nevelik őket, az Unió irányelvei szerint kerülendő kifejezés az „anya és az „apa”, és hosszan sorolhatnám mindazon „rémisztő” jeleket, melyek azt igazolják, hogy az őrület Európa partjait ostromolja.

De ismerve a kezdeményezőket, tudhatjuk, hogy ezt a szobrot nem fricskának szánták az egész világot irányítani akaró „birodalmi Amerika” felé, hanem tisztelgésnek.

E szoborban ott van minden, ami a mai magyarországi baloldalt jellemzi.

Benne van a pitiáner kisstílűség, az igénytelenség, a tehetségtelenség, a szolgai megalázkodás a Nyugat aktuális vezéreszméi előtt, a teljes morális nihil.

Gondoljunk csak bele: a Black Lives Matter egy nevében is rasszista mozgalom, mely felperzselte az Egyesült Államok megannyi városát azért, mert rendőri intézkedést követően jobblétre szenderült egy veszedelmes visszaeső bűnöző. A BLM jegyében szobrok tucatjait rombolták le, és becstelenítették meg. A BLM és azok, akik a háttérből az eseményeket koreografálták nem a különböző  bőrszínű emberek békés együttélését célozták meg. Hanem a fehér ember megalázását, defenzívába kényszerítését, öngyűlölővé tételét.

És ezek előtt tiszteleg a régi-új magyar baloldal.

A „szobrot” egyébként igen gyorsan lerombolta egy bátor jobboldali aktivista, Incze Béla, aki tettéről így nyilatkozott: „mikor először értesültem arról, hogy ezt a szobrot felállítják, akkor rögtön eldöntöttem, hogy amennyiben én leszek az első, aki odaér, akkor ledöntöm, majd utána odasétálok a rendőrökhöz.”

E kis csatát a normalitás nyerte, de kétségünk ne legyen, a háború folytatódik.

 

Borbély Zsolt Attila