„Ami összetartozik, az összeforr”

 

A trianoni békeparancs aláírásának századik évfordulójára emlékező rendezvények jó részének megtartását megakadályozta a vírusjárvány elleni általános védekezés. Ezzel együtt sokan sokfelé megtalálták a közös emlékezés módját magánszemélyként, közösségként egyaránt.

A borszakma az Összetartozás borának megalkotásával jelezte, hogy a nagyhatalmak diktátuma nem szakíthatja szét e szép hivatás gyakorlóinak nemzeti szolidaritását. Hat ország húsz borvidékének magyar bortermelői küldtek bort e nemes kezdeményezés megvalósítására.

 

E bor megalkotásának ötletéről és a konkrét kivitelezésről elsőként Geönczeöl Attila felvidéki borászt, borszakértőt és -szakírót, a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének elnökét kérdeztem.

G.A.: 2020 tavaszán Czap Sándor bodrogközi bortermelő keresett meg azzal, hogy készítsünk a békediktátum évfordulójára egy közös bort. Megörültem az ötletnek abban a karanténos-otthon ülős időszakban, úgy gondoltam, egy ilyen bor nagyszerű szimbóluma lehet a Kárpát-medence borászai, borvidékei egységének, összetartozásának. Néhány levélváltás és videóbeszélgetés során raktuk össze a koncepciót, miszerint 2019-es száraz fehérbort kérjünk be 6-6 palackkal, nem illatos, lehetőleg őshonos vagy „magyarrá vált” szőlőfajtákból, a kárpát-medencei magyar borászoktól. Azért fehér borra esett a választás, mert az minden magyar borvidéken megtalálható, míg vörösbor nem, gondoljunk csak Tokajra, Somlóra vagy a Balaton-felvidék nagy részére. A kezdeményezés mögé állt a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete és annak társszervezetei. A bort a Felvidéken, az én pincémben házasítottuk össze. Minden tételt külön-külön értékeltünk, hogy kiszűrjük az esetleges hibás vagy valamiért nem odaillő borokat. 83 termelő bora került be a tartályba, egy hónap „összeszoktatás” után palackoztuk az Összetartozás Borát.

Geönczeöl Attilától azt is megkérdeztem, hogy ő, mint a bor megalkotásának megszervezője mivel vett részt a munkában. Azt is tőle sikerült megtudni, hogy miként szerezhető be ez a borkülönlegesség és milyen áron. 

G.A. Pincémből az egyik legszebb, még palackozás előtt álló tétel került a házasításba, a Nagyhegy elnevezésű bor, mely egy több mint 50 éves ültetvény termése. Leányka, Királyleányka, Olasz rizling, Zöld veltelini fajták összeszüretelt, egyszerre feldolgozott bora. Könnyű dolgom volt a kiválasztásnál, hiszen ekkor már összeállt az Összetartozásunk Bora a pince egy másik tartályában - gyakorlatilag beleillő tételt választottam.

Mindössze 400 palack készült a borból, melyből 200-250 palackot értékesítünk, ára 10 euro vagy 3600 Ft/palack, megrendelni a borteszt@gmail.com email címen lehetséges. A bevételből a palackozás költségeit térítjük, a fennmaradó összeg pedig a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének tevékenységét fogja segíteni.

Bárdos Sarolta a tokaji borvidék egyik legnevesebb borásza, Bodrogkeresztúron kiemelkedő dűlőszelektált, ásványos borokat készít az évszázadokra visszatekintő tokaji édes borkülönlegességek mellett. Arra kérdésre, hogy miért tartotta fontosnak részt venni ebben az akcióban, a következőket felelte:  

 

B.S.: Nagyon örültem a kezdeményezésnek és nagyon szívesen vettem benne részt! Természetesen Furmintot adtam, hiszen ez a legfontosabb tokaji fajta és mindemellett igazi Kárpát-medencei szőlő, aminek géncentruma is itt van valószínűleg.

Ez a közösen elkészített bor szimbolizálhatja azt is, hogy ami összetartozik, az összeforr!

A borász szakmában, legyen szó fogyasztóról vagy termelőről, ez teljesen megvalósult. A kis-magyarországi borászközösségnek teljes jogú tagja Bott Frici, Balla Géza vagy Mauer Oszkár is, de az évek során az egyik legjelentősebb, Kárpát medence-szerte nevet szerzett kóstolón, a „Furmint Februáron” (ami sajnos az idén elmarad) ugyanúgy ott vannak a székelyföldi vagy felvidéki borbarátok is, mint más nagyobb boros rendezvényeken. Jó lenne, ha minden szakmában megvalósulhatna ugyanez és akkor tényleg jelképessé válhatnának a határok köztünk.

A szőlő nagyon különleges növény, otthont termet: ahol szőlődet műveled, kapálod vagy metszed – otthon vagy. Minden évben új reményt és örömet ad. A bor pedig közösséget teremt, egy pohár bor mellett könnyebben születnek a barátságok. Nagyon nagy tisztelettel nézek mindenkire, aki még 100 év után is őrzi magyarságát, anyanyelvét és szülőföldjét a határon túl. És akár minden évben szívesen adnék bort egy ilyen közös borhoz!

 

Piheni Annamária az Érmelléken borászkodik, valódi kézműves, természethű borokat készít odaadással és szeretettel. Az Összetartozás bora kapcsán a következőket fogalmazta meg:

 

P.A.: Mindig is értékeltem a kreatív ötleteket, embereket, hisz jómagamat is annak tartom,  építészmérnöki szakmám révén a kreativitás mindennapjaim része. De egy dolog megálmodni és más kivitelezni! Miután láttam a résztvevők hosszú listáját és az elkészült címkét, megelégedve mosolyogtam, hogy sok-sok borász barátommal EGYÜTT alkottunk valamit. A „kivitelezés” sikeres lett, eltöltött az az érzés, ami alighanem minden részvevőt megérintett: összetartozunk. Magyarnak lenni jó!

Családi pincészetünk 2,2 hektáron gazdálkodik az Érmelléken,  a természetességre törekszünk, minimális kénhasználat mellett készítjük borainkat, sokat kísérletezünk. Filozófiánk: a borászat művészet!

Az Összetartozás borába kiválasztott tétel 2019-es Diószegi Királyleányka, a legidősebb ültetvényünkről származó bor. Ezt a szőlőt apukám telepítette. Ez a szőlő nagyban hozzájárult ahhoz, amivé lettem. Emellett ez a legtöbb alázatot és szeretetet követelő szőlőfajtánk, mely ráadásul erdélyi fajta, ezért döntöttem úgy, hogy Őt küldöm.

 

Heit Lórándot is megkerestem e szimbolikus erejű bor kapcsán. Ő is az Érmelléken készíti kézműves borait a lehető legnagyobb természethűségre törekedve. A bortermelő, akinek nevéhez Magyarország legjobb tormakészítményei is kapcsolódnak, de még prímásként is ismert, így foglalta össze a kezdeményezés lényegét:

 

H.L. A határtalanul magyar borászok Összetartozásának Bora, mely egyfajta mementót állít Trianon 100. évfordulója kapcsán, elsősorban egy nemzetpolitikai figyelemfelhívás. Bár szétszakíthatták "szerelmes Magyarországunk" kárpát-medencei földjét, de ezt csak idei-óráig képes a háttérhatalom szinten tartani: az élet élni akar, a magyar bor pedig a legkifinomultabb eszköz arra, hogy újra egybekovácsolja, ami összetartozik!

Bihardiószegről, a történelmi érmelléki borvidék jeles szőlődombjairól egy 2017-es Birtokbort ajánlottunk fel, amely alapvetően Királyleányka szőlőből lett összeválogatva, a családi birtok legjobb dűlőiről. Miért pont ezt? Mert ezt még édesapámmal készíthettem el közösen, aki azóta már az égi szőlőskertekben szüretel és borozik magyar őseinkkel.

A Heit Pince által küldött felajánlásnak pontosan ez a legfontosabb üzenete 100 évvel Trianon után: magyar szülőföldön csak a szülői örökség folytatása teremtheti meg a feltámadás nagyszerű pillanatát, mert aki otthon van, az biztonságban érzi magát és az égiek minden eszközt felkínálnák számára a boldoguláshoz!  

 

Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt főgondnoka szintén a lassan-lassan önmagára találó, és a borrajongók „térképére” felkerülő Érmelléken borászkodik. Az Összetartozás bora kapcsán mély tartalmú ars poetica-t fogalmazott meg.

 

K.Z.: Az eltelt száz évben a Kárpát medencei magyarság ezer módon igazolta, hogy a határmódosítás nem változtatta meg az itt élők magyar lelkületét. Gróf Apponyi Albert mondta Trianonban, sajnos nem hallgatták meg: „Az összetartozás a népek önrendelkezési joga.” Ezért ragaszkodunk ma is ahhoz, ami magyar, amit őseink ránk hagytak, amit az évszázadok nem tudtak eltörölni, megsemmisíteni. Örülünk minden kezdeményezésnek, amelyek erősítenek bennünket: a magyarok kenyerének a megsütése, a magyarok borának az elkészítése, a hungarikumok felleltározása, a népzenei hagyományaink őrzése, népköltészetünk, népdalaink átmentése, a déli harangszó hallgatása, a keresztyéni élet gyakorlása.

Érmellék élen jár ezekben a gyűjtésekben. József Attila költővel valljuk: „Látom mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, amit kell.” Boldogok voltunk, örömmel hallottuk a hívást, hogy 2020-ban sor kerül a „magyarok borának” az elkészítésére. Hiába jött a vírus, mert a szőlőtermelők, a borászok „tették, amit kell”. Jó volt a termés, szép borok lettek a hagyományos érmelléki fajtákból is. El is küldtük, hogy hozzájáruljunk a születő bor elkészítéséhez, tiszteletben tartva a javasolt fajtákat.

Családi keretek között 3 hektáron termelünk szőlőt, a 2019-es, Leánykából készült borunkat adtuk a közösbe. E szőlőfajtánk 55 éves telepítésű, egy harmad hektáron terem nálunk. Jellegzetes erdélyi fajta. Bora testes, jellegzetes ízű és illatú. Fürtjei kicsi, vállas, tömött fürtök, érési időszaka szeptember első fele.

Szeretnénk visszaállítani az Érmelléki borvidék hagyományait, nevezetességét. Eltörölni a régi rendszer szakmai hibáit, de hagyományos hordóérlelést alkalmazva. Növelni a szőlőterületet, úgy a kötött talajon, mint a homokon, felszámolva a parlagon lévő területeket. Hisz a századfordulón Jakab Rezső borász, 24 hold homoki terméséből, Bécsbe szállította palackozva a borait.

Bízunk Istenben, hogy az elkövetkező száz év hoz még ránk is „víg esztendőt”. Ezért naponta imádkozunk, hallgatjuk a református templom 1491-ben készült harangjának a hívó szavát. „Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van.” 1.Ján. 4.7.

 

 

Borbély Zsolt Attila

Küzdelem a tabuk ellen

 

A baloldal nemcsak politikai háborút vív a jobboldal és a normális gondolkodás ellen, hanem szemantikai (jelentéstani), hermeneutikai (értelmezéstani) és nyelvpolitikai háborút is. Ők igyekeznek megmondani, hogy milyen szavakat használjunk, miként értelmezzük azokat, meddig terjed a szalonképesség határa, miről hogyan kell és lehet beszélni. Ennek jegyében jelölték ki a tabukat is, melyek megsértése a kilencvenes évek első felében szabályos kiátkozással járt, elég csak a tabukra fittyet hányó lényeglátó próféta, Csurka István esetére gondolni. E tabuk lebontása viszont 1996 óta lassan, de módszeresen folyik, mely folyamatban a Fidesz szellemi holdudvara azóta is tevékenyen részt vesz. (1996-ban jelent meg „A polgári Magyarországért” című fideszes vitairat, melyben Tellér Gyula az SZDSZ nemzetellenességéről még élesebben szólt, mint tette azt pár évvel korábban Csurka.)

A fősodratú sajtóban és a történelemtudományban egyaránt hosszú időn keresztül tabu volt az a kérdés, hogy volt-e köze a trianoni békeparancs elfogadásához a szabadkőművességnek. A tabut a tudományosság világában Drábik János és Raffay Ernő törte meg, a sajtóban pedig a Magyar Nemzet és a lap korábbi munkatársa, Szakács Árpád. A tavalyi vita oly szépen kiterebélyesedett, hogy egész kötetre való írás gyűlt össze a témában.

Ezidőtájt a magyar történelem másik tabusított kérdésében zajlik eszmecsere a legjelentősebb jobboldali sajtóorgánum hasábjain. Moys Zoltán, a Kitörés emléktúra szervezője merte hadrendbe állítani gondolatait e témában, ami sokakat reagálásra késztetett. Következtetése egyértelmű: „senki nem írhatja elő nekünk, hogy egy történelmi eseményt hogyan értékeljünk, ahhoz és annak résztvevőihez hogyan viszonyuljunk. És azt a jogot senki nem veheti el tőlünk, hogy emlékezzünk és hősként emlékezzünk a hazánkért harcoló katonákra. Mert van-e a világon még egy olyan ország, ahol bárki megkérdőjelezheti, hogy egy háborúban a saját hazájáért harcoló és azért meghaló katona hős-e?”

E kérdésben az első tabudöntögető gesztus Cseh Tamásé volt, akinek a „Széna tér” című dala nem tartalmazott semmiféle elhatárolódást a német és magyar katonáktól, csak őszinte együttérzést és megrendülést. E dalt dolgozta fel a felvidéki Kerecsen együttes a minap nyilvánosságra hozott megrendítő videoklipjében.

Higgyünk benne, hogy az igazság és igazságosság utat tör magának mindenkoron.

 

Borbély Zsolt Attila

 

A szöveg a Székely Hírmondó számára készült.

A napilap honlapjára ma merült fel.

Ellenzéki összefogás

  

Az internet népének találékonysága, humora páratlan. A múlt év végének legjelentősebb politikai eseménye az ellenzéki erők összefogása volt. A világhálón különböző illusztrációval keringő, ezzel kapcsolatos mém arról szól, hogy megkérdeznek egy átlagpolgárt, hogy egyetért-e az ellenzéki vezetők összefogásával. A válasz pedig az, hogy „persze, egyetértek az összefogásukkal, csak az a kérésem, hogy ne engedjék után szabadon őket.”

Komolyra fordítva a szót, a sokat emlegetett összefogás volt, nem más, mint az ellenzéki pártok megállapodása a 2022-es választás vonatkozásában, arról, hogy mind a 106 egyéni körzetben közös jelöltet állítanak, közös lesz a miniszterelnökjelölt, s közös lesz a lista is.

Eddig minden rendben is lenne, nincs mindebben semmi meglepő. De közös programot is ígérnek, ami alighanem politológiai csemege lesz, hiszen össze kell majd békíteni a Jobbiknak a jelszavak és kinyilatkoztatások szintjén ma is nemzeti programját a Demokratikus Koalíciónak a magyar államot a magyar jellegétől de facto megfosztó Egyesült Európai Államok-programjával.

Kétségünk ne legyen, a politikai bűvészmutatvány sikerülni fog, hisz összeköti őket két dolog: a nemzeti kormány ziháló gyűlölete és a hatalomvágy. Azt is tudhatjuk, hogy ki ad majd fel az elveiből: azok, akik eddig is. A Jobbikosok, akik a baloldallal való együttműködés érdekében eddig is visszafogták a nemzeti retorikát. 

( képen Tordai Bence és Jakab Péter: ma már politikai ikertestvérek)

S bármilyen borzalmas ez a társaság mind erkölcsileg, mind intellektuálisan – elvégre leginkább hazugságban, hamisításban, félretájékoztatásban jeleskednek, másrészről még a helyesírás is szinte megoldhatatlan feladatot jelent nekik – nem esélytelenek, hiszen minden jel szerint maguk mögött fogják tudni a globális háttérhatalom média- és álcivil hálózata mellett immár a hivatalos amerikai vezetést is.

Úgy tűnik ugyanis, hogy Donald Trump hiába aratta az Egyesült Államok történetének legnagyobb győzelmét a lehető legnagyobb médiaellenszélben, a másik oldal a legotrombább csalásokat bevetve, szavazatgyártástól elegészen a republikánusok szavazatellenőrzésének akadályozásáig, megszerezni látszik a hatalmat.

Ez a globalista csapat, mely most megragadni készül a formális hatalmi struktúrákat is, ugyanazt képviseli, mint az anyaországi ellenzék: a nemzetek megszüntetését, a gender-idiotizmust, a politikai korrektségnek nevezett közkreténség gyűjteményt.

Az ellenzék eddig sem volt más, mint a globális főhatalom akaratának helyi érvényesítője, ezután is az lesz. Kéz kezet mos.

 

Borbély Zsolt Attila

 

A szöveg a  Székely Hírmondó számára készült.

Ki fogja irányítani Európát?

A múlt héten az anyaországot érintő legjelentősebb politikai fejlemény Orbán Viktor győzelme volt az Unió költségvetésének ügyében. Sikerült ugyanis – egyelőre - hatástalanítani azt a politikai-ideológiai fegyvert, amit kellő demagógiával „jogállamisági feltételnek” neveztek azok, akik módszeresen bontják le Nyugat-Európában a jogállamiságot, nyirbálják a klasszikus polgári szabadságjogokat, teszik tönkre a demokratikus intézményrendszert.

Vereséget szenvedtek a liberalizmus zászlaja alatt a liberális eszmerendszer elvont társadalmi konstrukcióinak alapegységét, az egyént tönkre tevő fősodratú erők, melyek az emberi identitás, az egyéni önazonosság egyes elemeit igyekeznek szétzúzni. Most épp a nemi identitás áll kartácstűz alatt, s aki nem csatlakozik őrületükhöz, példának okáért ellenzi a nemváltó műtéteket, védeni akarja az óvódáskorú gyermekeket a homoszexuális, transzvesztita és egyéb deviáns életformák propagandájától, magyarán ragaszkodik a természet-adta normalitáshoz, azt megbélyegzik és kirekesztik a maguk kreálta jogállamiság-fogalomból. Ugyanezek az erők importálnák a vallási alapon antiszemita, intoleráns, homofób és a nőket emberszámba nem vevő muszlimok tömegeit, hogy egy emberöltő elteltével a múlté legyen az ember és polgár szabadsága, az európai kölcsönösségkultúra, a méltányosság és igazságosság alapeszméire épített társadalom. És ezügyben is elvárják az egyelőre még fehér keresztény középeurópai régió együttműködését.

Az ügy kapcsán a legszórakoztatóbb a magyar ellenzék reakciója volt. E szedett-vedett társaság alapjáraton „van sapka-nincs sapka” játékot játszik a kormánnyal. A miniszterelnök bármit lép, ők csípőből tüzelnek. E jelenség nagyon jól követhető volt a vírusjárvány elleni védekezés kapcsán. Ha a kormány szigorított az volt a baj, ha enyhített, az volt a baj, és így tovább a lélegeztetőgépek beszerzéséig, a különleges jogrend bevezetéséig, vagy annak feloldásáig. Nem léphet a kormány olyat, hogy ne találjanak abban kivetnivalót.

Most az ellenzék egy része, élén Dobrev Klárával – aki, mint tudjuk, a napot is képes lehazudni az égről, aki szerint nincsenek bevándorláspárti politikusok és politikai erők (valójában ezzel saját magának és pártjának létét is tagadta, ami nem kis retorikai teljesítmény)  - a győzelmet meghátrálásnak, vereségnek próbálta beállítani.

A másik része az Unió vezetőinek meghátrálásáról regélt, nem alaptalanul.

Az ellenzék önellentmondó kommunikációjában a karmesterük, háttérbeli támogatójuk és fő szponzoruk, Soros György vágott rendet, amikor újabb írásában nekitámadt a magyar és lengyel fél győzelmét jelentő kompromisszumnak. 

Szerinte a magyar kormányfő csak blöffölt, amikor vétót helyezett kilátásba. Soros egyben hibáztatta Angela Merkelt, aki úgymond „meghajolt” a magyar és a lengyel „zsarolás” előtt. Az amerikai spekuláns, akinek amoralitásáról saját nyilatkozatai tanúskodnak, képes volt „erkölcsi” felháborodást emlegetni a megállapodás kapcsán.

Orbán Viktor nem maradt adós a válasszal, amit „Szamizdat 4” címmel olvashatunk a miniszterelnök honlapján, ugyanis a Soros dörgedelmeit közlő orgánum, a Project Syndicate a szólásszabadság nagyobb dicsőségére ezúttal sem volt hajlandó teret adni a megtámadott reakciójának. 

Hadd idézzük: „Soros György krokodilkönnyeket hullat. Ez ugyan nem adja vissza a spekuláns által kifosztott emberek, családok, vállalkozások millióinak pénzét, de szerény elégtételnek jó. A világ legkorruptabb emberének és hálózatának jó oka van a csalódottságra. Európa nem hódolt be, Soros grandiózus tervét az Európai Tanács ülésén megakasztottuk. (…)

Ki fogja irányítani Európát a jövőben? Ez volt a valódi tét a múlt heti ülésen. A tagállamok polgárai által megválasztott kormányok és a belőlük álló tanács irányítja-e majd Európát vagy Sorosnak sikerül felépítenie egy új hatalmi struktúrát?”

Igen, ez a lényeg.

Nyertünk egy csatát a globalizmussal szemben. A háború sorsa még nyitott, s ezért kulcsfontosságú, hogy minél több ember tudatában legyen a tétnek.

 

Borbély Zsolt Attila

 

A szöveg a Székely Hírmondó számára készült, ahol a rovatméret okán egy rövidített változat olvasható.